Információs szám
06 80 209 019
Bejelentkezés
  • Céginformáció
  • Székhely
    1211 Budapest,, Szállító u. 6.

  • Levelezési cím
    1211 Budapest, Szállító u. 6.

  • Telefon
    0612773555

  • Fax
    0612773666

  • E-mail
    bazsik@fairline.hu

  • Ügyvezető
    Bazsik Ildikó

  • Adószám
    12181148-1-43

  • Cégjegyzékszám
    01-09-562447

  • Nyitvatartás tól-ig
    K-CS 8-16, H 8-20, P 8-14

  • Ügyfélszolgálati iroda címe
    Bp. 1211. Szállító u.6.

Biztosítás
Utolsó módosítás: 2015.03.13

MI A BIZTOSÍTÁS FOGALMA?

 

A biztosítási szerződés egy olyan szerződés, amelyben a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően bizonyos összegnek a megfizetésére, a biztosított, illetve a másik szerződő fél pedig díj fizetésére vállal kötelezettséget. (jogi megközelítés)

 

A biztosítás kollektív gondoskodás a jövőben előfordulható váratlan káresemények pénzügyi kompenzálására. (közgazdasági megközelítés)

 

 

MI A BIZTOSÍTÁS ALAPGONDOLATA?

 

A biztosítás jogintézményének alapgondolata a társadalom meghatározott tagjainak közös kockázatviselése, a kárkövetkezmények megosztása, ill. meghatározott események bekövetkezésekor "e;kártérítés"e; (szolgáltatások) nyújtása.

 

Az azonos veszélyeknek (kockázatoknak) kitett vagyontárgyak ill. személyek együttesen egy közösségbe történő terelése (veszélyközösség) szétporlasztja a tagok között a bekövetkező károkat. Nagy tömegű kockázat egyesítésével a kockázatok tömegükben tervezhetővé válnak, ez képezi a biztosítótársaságok tevékenységének alapját.

 

 

MIÉRT VAN SZÜKSÉG BIZTOSÍTÁSRA?

 

A biztosítás a magánszemélyek vonatkozásában elhárítja egyes előre nem látható, de bekövetkezhető eseményeknek az egyén anyagi helyzetére gyakorolt káros hatását. Tehát nyugalmat és biztonságot ad, mert ha bekövetkezik a kár, a kiesett javak a biztosítás kapcsán pótolhatók, a gazdálkodás folytatható marad.

Különböző mértékben, de mindenkinek szüksége van különböző biztosításra, hiszen ingatlannal, nagyobb értékű vagyontárggyal az emberek többsége rendelkezik, amelyek megsemmisülése magánemberként az egzisztenciális, gazdálkodó szervezetként pedig a gazdasági ellehetetlenülést vonja maga után. Önerőből történő pótlásuk ugyanis nem vagy csak aránytalan erőfeszítések révén lehetséges.

 

Az élet-, betegség és balesetbiztosítások megkötése szintén hasznos segítséget nyújthat mindenki számára, hiszen egy váratlan esemény kapcsán jól jön az anyagi segítség.

 

Nem szabad megfeledkeznünk az egyes foglalkozásokhoz kapcsolódó szakmai felelősségbiztosításokról sem, hiszen egyes szakmák képviselőinek, mint pl. ügyvéd, orvos, könyvvizsgáló, közjegyző, végrehajtó stb. kötelező működése megkezdéséhez felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkeznie. Ebben az esetben az okozott kár mindenképp megtérül, hisz a kártérítésnek nem lehet függvénye, hogy a károkozó nem rendelkezik megfelelő anyagi háttérrel a kár megtérítésére. Helyette a biztosító köteles fizetni.

 

 

MIRE LEHET BIZTOSÍTÁST KÖTNI?

 

Gyakorlatilag minden kockázatra, amit a biztosító elvállal. A nem-élet biztosítások terén a leggyakoribb kockázatok: baleset, betegség, casco, szállítmány, tűz és elemi károk biztosítása, egyéb vagyoni károk biztosítása, kötelező gépjármű felelősségbiztosítás, hitel biztosítás, kezességbiztosítás, jogvédelmi biztosítás, temetési biztosítás, stb. Az életbiztosítások pedig lehetnek elérésre szólóak, halálesetre szólóak, járadékbiztosítások ill. ezek különböző variációi, továbbá létezik házassági biztosítás, befektetéshez kötött biztosítás stb.

Fő szabály, hogy csak jövőbeni kockázat biztosítható, tehát olyan, amelynek jövőbeli bekövetkezése valamilyen szempontból bizonytalan. Pl. a halál bekövetkezése biztos, de időbeli bekövetkezése már bizonytalan.

 

 

HA ELDÖNTÖTTEM, HOGY SZÜKSÉGEM VAN BIZTOSÍTÁSRA, HOGYAN VÁLASSZAM KI A SZÁMOMRA MEGFELELŐ BIZTOSÍTÓT?

 

A Magyarországon működő biztosítótársaságok jegyzéke sok helyen elérhető akár nyomtatott formában, akár interneten keresztül. A biztosítási termékek szabályai egy átlag állampolgár számára bizony sokszor nehezen érthetők, ezért a szakmai és jogi szempontok megfelelő kiválasztását célszerű biztosításközvetítőkön keresztül bonyolítani, amelyek jegyzéke szintén több helyen megtalálható. A Felügyeleten mindkét jegyzék elérhető.

 

Nagyon fontos, hogy minden biztosítási szerződés megkötése előtt alaposan tájékozódni kell a biztosító által nyújtott szolgáltatásokról, azok feltételeiről. Ezeket az információkat a biztosítók által terjesztett szórólapokon, ügyfél tájékoztatókon, illetve az interneten keresztül kaphatjuk meg, de ha nem minden válasz egyértelmű, akkor célszerű a személyes kapcsolatfelvétel. A döntést siettető, kevés és homályos magyarázattal szolgáló üzletkötőkkel biztosítási szerződést kötni nem célszerű.

 

 

MIK AZOK A FŐ SZEMPONTOK, AMIKRE FIGYELEMMEL KELL LENNEM A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES DÖNTÉSNÉL?

 

A megkötni kívánt biztosítás vonatkozásában - alapvetően a teljesség igénye nélkül - a biztosító által vállalt kockázatok meghatározása, azaz milyen biztosítási eseményekre terjed ki a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, a biztosító mentesülésének esetei, a biztosító által alkalmazott kizárások köre, a biztosítási díj összege.

 

 

MILYEN JOGAIM ÉS KÖTELEZETTSÉGEIM VANNAK EGY BIZTOSÍTÁS MEGKÖTÉSEKOR?

 

Tájékoztatáshoz való jog (a biztosítónak a szerződés megkötése előtt bizonyítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére a biztosító főbb adatairól (a társaság neve, jogi formája és címe) és a biztosítási szerződés jellemzőiről. A biztosító a tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton is köteles elérhetővé tenni.

 

Díjfizetési kötelezettség (azt, hogy időben és folyamatosan rendezve legyen a biztosítás díja, a szerződő kötelezettsége; díjelmaradás esetén, ha a szabályzat nem rögzíti, akkor a biztosító külön felszólítást nem küld)

 

Közlési kötelezettség (a szerződő a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett)

 

 

HA IDŐKÖZBEN MEGKÍVÁNOM SZÜNTETNI A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉST, VAN-E LEHETŐSÉG RÁ?

 

A vagyonbiztosítási szerződések mindkét fél részéről indokolás nélkül felmondhatók írásban a biztosítási évfordulóval, a felmondásnak az évfordulót megelőzően legalább 30 nappal kell megérkeznie. A biztosítási évforduló lehet naptári évvel megegyező, vagy a szerződéskötés idejéhez igazodó. Az életbiztosítási szerződésekre eltérő szabályok vonatkoznak, amelyek korlátozzák a felmondás lehetőségeit.

 

Közös megegyezéssel bármikor lehetőség van évközben is a szerződés megszüntetésére.

 

 

HOL LEHET JOGORVOSLATOT KERESNI, HA SZÁMOMRA VALAMILYEN BIZTOSÍTÓI INTÉZKEDÉS NEM MEGFELELŐ?

 

Elsősorban az érintett biztosítónál. Ha nem sikerül megegyezni, a panaszos fordulhat a Felügyelethez ill. a Kamarák mellet működő békéltető testületekhez is. Minden esetben nyitva áll a bírósági út igénybevételének lehetősége, amely a biztosító és a biztosított közötti jogvita eldöntését és ezáltal lezárását jelenti.

 

 

BIZTOSÍTÁSOK FŐ TÍPUSAI

 

A biztosításoknak rendkívül sokféle típusa alakult ki. A hazai gyakorlatban legelterjedtebb kategorizálás szerint három fő csoportról beszélhetünk: vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás, személybiztosítás.

 

Vagyonbiztosítás: A különböző vagyontárgyakban bekövetkezett károsodás ellen biztosítanak fedezetet. Fő típusai: épületbiztosítás, gépjármű biztosítás (pl. casco), vállalkozási vagyonbiztosítás, mezőgazdasági biztosítás stb. A biztosítási összeg nagysága a konkrét kár mértékéhez igazodik (ún. kárbiztosítás).

 

Felelősségbiztosítás: A biztosított által harmadik személynek okozott károk megtérítésére nyújt fedezetet. Fő típusai: gépjármű kötelező felelősségbiztosítás, szakmai felelősségbiztosítások (pl. egészségügyi szolgáltatók)

 

Személybiztosítások: Az emberi élettel, egészséggel kapcsolatos biztosítási események bekövetkezése esetén, rendszerint a szerződésben előre meghatározott egyösszegű szolgáltatást nyújtanak (ún. összegbiztosítás). Ezen csoporthoz tartozik az élet, a baleset és az egészségbiztosítás.

 

 

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS KIZÁRÁSAI

 

A biztosítási szerződés mindig meghatározza a kockázatok körét, amelyre az kiterjed (all risk biztosításra nem vonatkozik, miután ennél a szerződési fajtánál a kizárások köre van rögzítve). Az egyértelműség, az utólagos viták elkerülése érdekében azonban a szerződési feltételekben felsorolják azokat az eseményeket, amelyekre nem terjed ki a biztosítási kockázat köre. Ezek a biztosítási kizárások.

 

 

ALULBIZTOSÍTÁS

 

Olyan - a biztosítottra nézve kedvezőtlen - vagyonbiztosítások körében előforduló jelenség, amikor a biztosítási esemény bekövetkeztekor megállapítják, hogy a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgyak kárkori tényleges értéke. Oka: a valósnál kisebb értékre kötötték a biztosítást. A biztosító ezekben az esetekben a tényleges kár akkora hányadát fizeti ki, amilyen az arány a biztosított (bevallott) és a valóságos érték között.

 

 

TÚLBIZTOSÍTÁS

 

A vagyonbiztosítás körében előforduló eset, amikor a biztosítási összeg magasabb a káridőponti tényleges értéknél. Ilyenkor kártérítés legfeljebb a tényleges kárértékig nyújtható. Emellett a biztosító a díjkülönbözetet a szerződőnek visszatéríti.

 

 

AVULT ÉRTÉK (káridőponti érték)

 

A vagyontárgyak tényleges értéke a kár időpontjában.

 

 

ÚJ ÉRTÉK

 

Az új érték szerinti kártérítési mód célja, hogy a károsodott vagy elpusztult vagyontárgy újrabeszerzését vagy helyreállítását fedezze.

 

 

BIZTOSÍTÁSI AJÁNLAT

 

A biztosítás egyik sajátossága, hogy a biztosítási ajánlatot nem a biztosító teszi, hanem az ügyfél. Ez akkor is így van, ha a biztosító keresi meg valamilyen formában az ügyfelet. Az ajánlat elfogadásáról, vagyis hogy vállalható-e az ügyfél kockázata, a biztosító dönt a rendelkezésére álló 15 napon belül. Ha a biztosító az említett határidőn belül nem válaszol az ajánlatra, akkor a biztosítás az ajánlat eredeti tartalmával - a szerződéskötés időpontjára visszamenőlegesen - lép hatályba. A kötvény kiállításával a szerződés mindig létrejön.

 

 

BIZTOSÍTÁSI DÍJ

 

A biztosítási védelem ára. A biztosítás díját a szerződő (aki legtöbbször azonos a biztosítottal) fizeti.

 

 

BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

 

Olyan bizonytalan, előre nem látható, vagy ugyan előre látható, de időpontjában mégis bizonytalan, a biztosított akaratán kívül bekövetkezett esemény, amely anyagi szükségletet keletkeztet, és amelyet a biztosítási szerződési feltétel tartalmaz.

 

 

BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

 

A biztosítási szerződés tartalmi része. Fel kell, hogy ölelje mind az általános, mind a különös szabályokat, kikötéseket.

 

 

BIZTOSÍTÁSI KEZDET

 

A biztosításban háromféle kezdet létezik:

- Jogi kezdet: a szerződés létrejöttének napja

- Kockázatviselés kezdete: ennek időpontját a biztosítási kötvény tartalmazza, elválhat a jogi kezdettől

- Díjfizetés kezdete: ugyancsak a biztosítási kötvény tartalmazza, amely eltérhet mindkét előző időponttól.

 

 

BIZTOSÍTÁSI KÖTVÉNY

 

A biztosítási szerződés létrejöttét igazoló okmány. A szerződés akkor is létrejön, ha biztosítási kötvény nem kerül kiadásra. A biztosítási kötvény nem értékpapír, ezért nincs is jelen a pénzpiacon. Ennek ellenére feltétlenül meg kell őrizni, mert kár esetén nyilvánvaló igazolása - a díjfizetéssel együtt - a biztosítási jogviszony érvényes fennállásának.

 

 

BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

 

Nem keverendő a biztosítás díjjal. A biztosítási összeg az a biztosítási szerződésben meghatározott összeg, amely a biztosítási esemény bekövetkeztekor rendszerint a teljesítési kötelezettség felső határa, vagy épp azonos vele. A biztosítási összeget a biztosított ill. ha van, a kedvezményezett (hiányában az örökös vagy örökösök) kapja.

 

 

BIZTOSÍTÁSI TARTAM

 

Az az időszak, amely a tényleges kockázatviselés kezdetétől a biztosítási szerződés megszűnéséig tart. Erre az időszakra kalkulálják a biztosítási díjat.

 

 

BIZTOSÍTÁS MEGSZŰNÉSE

 

A biztosítások leggyakrabban a következő okok nyomán szűnnek meg:

- Díjnemfizetés

- Biztosítási esemény bekövetkezése

- Biztosítási tartam lejárta

- Érdekmúlás

- Felmondás

 

 

BONUS

 

Kármentességi engedmény.

 

 

INDEXÁLÁS (ÉRTÉKKÖVETÉS)

 

A kezdeti biztosítási összegnek biztosítási évfordulóként a szerződési feltételekben meghatározott indexszel (százalékos mértékkel) növelt értéke. Célja, hogy ellensúlyozza a pénz vásárlóerejének csökkenését (az inflációt). A biztosítási összeg növekedésével együtt a biztosítás díja is arányosan emelkedik. Utólagos hozzájárulás nem szükséges hozzá.

 

 

KÁRMEGOSZTÁS

 

A különböző felelősségi biztosításokban nem ritkán előfordul, hogy a kár előidézésében részes volt mindkét fél (károkozó és károsult). Ilyenkor a biztosító, amely helytáll a károkozó biztosított helyett, kármegosztás alkalmazásával fizet kártérítést. A csökkentés összegének megfelelő kárt a károsult viseli.

 

 

KEDVEZMÉNYEZETT

 

Az a személy, akinek a biztosító a szolgáltatást teljesíti.

 

 

KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG

 

A szerződő és a biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállaása szempontjából minden olyan lényeges körülményt közölni, amelyet ismer vagy ismernie kellett. Az ilyen körülményt sem elhallgatni, sem valótlant közölni nem szabad. Elmaradása esetén ez a szerződés érvénytelenségét, a szolgáltatás megtagadását vonhatja maga után.

 

 

KÖZVETETT (KÖVETKEZMÉNYI) KÁR

 

Ez a másodlagos kár a vagyonbiztosítási eseménynek csak következménye, gyakran óhatatlan kísérőjelensége (pl. tűzkárnál az oltás folyamán keletkezett károk). A biztosítási szerződési feltételek meghatározzák, hogy a biztosítási fedezet kiterjed-e és ha igen, milyen közvetett (járulékos) károkra.

 

 

MARADÉKJOG

 

Az életbiztosítások a szerződési feltételeikben maradékjogot is tartalmaznak. Ezeknek a feltétele általában legalább kétévi díjfizetés. A maradékjogok fedezetéül a díj tartalékrésze szolgál. Fajtái:

- visszavásárlás

- kölcsön

- díjmentesítés.

 

 

ÖNRÉSZESEDÉS

 

Az önrészesedés azt jelenti, hogy - ha a szerződési feltétel tartalmaz ilyet - minden káreseménynél a megállapított kártérítési összegből le kell vonni a biztosított által vállalt összeget vagy a kár vállalt hányadát.

 

 

SZERZŐDŐ

 

A szerződő az a természetes vagy jogi személy, aki a biztosítást megköti, vállalja és teljesíti a biztosítási díj megfizetését. A szerződő sokszor megegyezik a biztosítottal, de lehet külön személy.

 

 

TECHNIKAI KAMATLÁB

 

Az a kamatláb, amelyet a biztosító az életbiztosítás díjának matematikai meghatározásakor a díjak jövőbeni hozamánál minimálisnak tekint és egyben garantálja.

 

 

TOTÁLKÁR

 

Amikor a károsodott vagyontárgy javítással nem állítható helyre (műszaki totálkár) vagy az nem gazdaságos (gazdasági totálkár

Minden jog fenntartva © 2013 Fair Line Kft
Készítette: SK Trend Kft
Verzió: 1.0.162
Utolsó frissítés: 2018.02.26